Bezárások, látványos kereslethiány, bizonytalanság, illetve ezekre reagáló átgondolt, intenzív válságkezelés – ez jellemezte a hazai vállalkozásokat a koronavírus-járvány által uralt utóbbi időszakban. Összefoglaltuk, mi okozta a legnagyobb gondot a piaci szereplőknek.
Két éve határozza meg az életünket a koronavírus-járvány, illetve annak következményei. A Covid19 nemcsak arra kényszerített, hogy maszkot húzzunk, hanem iszonyú károkat okozott a gazdaságban is, amelyet a magyar vállalkozások
jelentős része a saját bőrén érzett. Akadt persze olyan szektor, amelyben fellendülést hozott az új felállás, mégis inkább az volt a jellemző, hogy egy cég élet-halál harcot vívott a fennmaradásért – sokszor sikertelenül.
Arról, hogy mi történt, egy laikus is tudomást szerezhetett a hírekből: az emberek előbb az ijedtség miatt nem mertek, majd a bezárások miatt nem tudtak pénzt költeni olyan dolgokra, amelyekre 2019-ben még bátran beruháztak. Ezt támasztja alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete által készített elemzés, amelyben a hazai vállalkozások életét, üzleti tevékenységét akadályozó tényezőket vizsgálták – a kutatás során 2891 hazai szereplőt kérdeztek meg 2020 áprilisában.
Eltűnt a fizetőképes kereslet
Látványos adat, hogy míg a koronavírus-járvány előtti másfél évben a munkaerő- és szakemberhiány okozott fejfájást a cégvezetőknek, 2020. áprilistól kezdve a kereslethiány lépett elő első számú problémává. Ez a visszajelzések alapján a „békeidőben” mért 20 százalékról a járvány megjelenésének köszönhetően azonnal felugrott 36 százalékra, majd a folyamatos bezárások, illetve a karantén miatt 62 százalékig is eljutott, azaz a vállalkozások több mint fele találkozott a problémával. Eközben a koronavírus miatti korlátozó intézkedések számos területen munkaidő-csökkentést vagy elbocsátásokat eredményeztek.
Szintén megugrott a tőke- és az anyaghiány aránya, de erőteljesen éreztették hatásukat a külpiaci értékesítési problémák is. A munkaerőhiány kapcsán a vizsgált vállalkozások egyharmada panaszkodott csupán a fél évvel korábban mért adatokhoz képest, ám ez inkább volt köszönhető a megszűnő vállalkozásoknak és pozícióknak, mint például a szakképzés eredményes átalakításának. Szemléletes adat, hogy a vállalkozások 87 százaléka jelezte már tavaly áprilisban, hogy a Covid19 gazdasági hatásai befolyásolták a működésüket, a többség számára jelentős mértékben, illetve negatív irányban.
Ez volt a járvány megjelenésének szinte azonnali hatása, amelyhez azzal együtt is nehéz volt alkalmazkodni, hogy a koronavírus-járvány tartósan az életünk része maradt, bekerült a mindennapjainkba, meg kellett tanulnunk együtt élni a helyzettel.
Pusztító harmadik hullám, válságkezelés
2021. februárban szintén kiadott egy elemzést a Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, abban a négy hónappal korábban vizsgált 3142 hazai vállalkozás 55 százaléka nyilatkozott úgy, hogy sikerült visszakapaszkodnia a válság előtti kapacitáskihasználtsági szintre, 40 százalék számára 50 százaléknál kisebb, 5 százaléknak pedig drasztikus, legalább 50 százalékpontos csökkenést kellett kezelnie a kapacitáskihasználtságban – ez leginkább a kisvállalkozásoknál okozott gondot. Ijesztően hangzik, hogy a vállalkozások egyharmada rosszabb helyzetben volt az idei harmadik hullám során, mint a tavalyi első idején, viszont pozitívum, a vizsgált cégek több mint fele elérte vagy meghaladta a válság előtti szintet kapacitáskihasználtságban.
A legnagyobb problémát a szolgáltatásoknál okozta a koronavírus, ez a bezárt üzletekkel magyarázható leginkább, de megszenvedte a helyzetet a kereskedelem, az ipar és az építőipar is. Amikor pedig kicsit magukhoz tértek, jött a második, majd a harmadik hullám. Gyakran és látványosan szakadtak meg a bejáratott ellátási láncok, a probléma 2021 áprilisában a vállalkozások 16 százalékát érintette, ami 9 százalékkal haladta meg a 2020 októberi szintet – ez elsősorban a kereskedelmet és a feldolgozóipart sújtotta. Az általános tapasztalatok alapján ezzel együtt is az látható, hogy idővel a piaci szereplők képesek voltak alkalmazkodni az új helyzethez, hiszen más választásuk nem nagyon akadt.
Tűzoltás minden szinten
A gazdaság résztvevői válságkezeléssel, illetve a bérek és az eladási árak korrigálásával próbálták megtalálni a helyüket az új helyzetben. Ami a válságkezelési stratégiákat illeti, a legtöbben a kiadások csökkentésével kezdtek – erről mindenki tájékozódhatott a hírekben. Rengeteg energiát fordítottak emellett a home office bevezetésére, a likviditás javítására, a piaci pozíciók stabilizálására, átalakítására, de a cégvezetők bátrabban nyúltak a tűzoltásként értelmezhető, gyors eredményeket ígérő döntésekhez is.
Ezek közé tartozott a máshova nem sorolható költségek csökkentése, a bérek befagyasztása, a már futó beruházások tudatos lassítása, átütemezése, az elérhető állami és kormányzati kedvezmények minél hatékonyabb kihasználása, illetve a banki hitelek kezelése, akár a moratórium kihasználásával, akár a hitelkonstrukciók meghosszabbításával, kitolásával. A nagyvállalatok, illetve a kkv-szektor is kénytelen volt hosszú távon gondolkozni, amikor a jövőjét tervezte, hisz látható, hogy a vírus okozta „új világrend” csakis így kezelhető. Azt a Budapesti Gazdasági Egyetem kutatása derítette ki, hogy a koronavírus, valamint az ezzel összefüggő gazdasági hatások kisebb mértékben érintették a tervezetten működtetett kkv-kat.
Felértékelődött a digitalizáció
Elmondható, hogy a koronavírus átalakította a vásárlási szokásokat, ezt a magyarországi e-kereskedelem látványos növekedése is megerősíti. Ennek alapvető feltétele a digitalizáció, amely kiemelt célkitűzéssé, azonnal megvalósítandó feladattá vált a magyar cégek számára. Leginkább a kisebb piaci szereplőknek kellett iparkodniuk, mivel a nagyvállalatok eddig is élen jártak a fejlesztésekben. Az online jelenlét látványosan felértékelődött – megfelelő digitális tartalom, illetve átgondolt adatkezelés nélkül napjainkban szinte lehetetlen elképzelni egy sikeres vállalkozást Magyarországon.
Az ERP-k, azaz az integrált vállalatirányitási rendszerek évtizedek óta a vállalati kultúra részei, ám egy modern megoldás értékét épp az mutatja meg, hogy folyamatosan változik, fejlődik, így minden felmerülő igényre biztosít megnyugtató megoldást.
A koronavírus-járvány következményei végérvényesen megmutatták, amit évek óta tudni lehetett: digitalizáció, online jelenlét és adattudomány nélkül képtelenség hosszú távon sikeres vállalkozást építeni 2022-ben.
Bezárások, látványos kereslethiány, bizonytalanság, illetve ezekre reagáló átgondolt, intenzív válságkezelés – ez jellemezte a hazai vállalkozásokat a koronavírus-járvány által uralt utóbbi időszakban. Összefoglaltuk, mi okozta a legnagyobb gondot a piaci szereplőknek.